KRAKEN

 "Furcsa dolgok jönnek fel és meredek ránk ...a mélység urai."


Ki nem gondolkodott már azon, hogy mit rejt a tengerek és óceánok kietlen mélysége. Vajon igazak a legendák, igazak a történetek a hajókat magával ragadó óriási polipszerű lényről. A tengerészek tudták és még ma is tudják, hogy a tengert és az urait tisztelniük kell különben hullámsír vár rájuk.



__________

Egy Kraken képes egy 10 ágyús hajót is a mélybe rántani, képes olyan örvény kelteni melyből a legtapasztaltabb kapitányok se vezetik ki a hajójukat és képes szigeteket eltüntetni pillanatok alatt...ez a KRAKEN.

Kicsit menjünk vissza az időben. A viking felfedezők (Európa területén) tehettek először említés a lényről. Az első dokumentáció, ami köthető a fenevadhoz az egy i.sz.1000-en történt eset. Egy hittérítő szerzetes partra szállt egy szigeten (valahol az északi tengeren), majd távozás után a sziget eltűnt a szeme láttára.

Kraken-Sziget

A Norvég király Sverre 1180-ban nevezte el az ilyen eseteket Krakennek. Olaos Magnus 1555-ben írta le megnevezve mint "soe orm"-t, azaz tengeri férget a História de Gentibus Septentrionalibus-ban. 

A 13.századi Örvar Odds izlandi saga megemlékezik két szörnyűséges vízi lényről, név szerint Hafgufa & Lyngbakr néven említi.


Hafgufa & Lyngbakr

Ahogy teltek az évszázadok a történet foszlányokból és beszámolókból, lassan egy komplett mítosz alakult ki a teremtmény körül. Ezekben a nehéz időkben a hajósok félve figyelték a vizet és apró jeleket ami a szörny jelenlétére utalhatott:
  • zöldes víz
  • bugyborékolás
  • hatalmas halrajok
  • örvények

Hiedelmek szerint a zöld szín nem lehetett jelen a hajón, de még a matrózok ruháján sem mert az vonzza a krakent, aki nem tartotta be az íratlan törvényt azt vízbe dobták. A korai hajós térképeken jelölték is azokat a helyeket ahol találkoztak a legendás állattal vagy Kraken veszélyes terület lehet. Az említett vizeket ha tehették el is kerülték messze a hajósok.

Kraken támadás (középkori ábrázolás)


__________

Visszatérve a racionalitáshoz.

A leírás alapján egy óriási fejlábú teremtmény keresünk ami legalább 8 iszonyú karral és hatalmas szemekkel rendelkezik. Eme rajzolat alapján leginkább egy polipszerű lény de akár óriási kalmár is lehet, ami egyáltalán nem áll messze a valóságtól. 

A velük való egyik legismertebb találkozásról 1861. november 30-án került sor. Egy francia ágyú-naszád az Alecton üldözőbe vett egy jókora példányt, amit sikerült is megszigonyoznia de termete végett nem tudták a fedélzetre húzni.A leírások alapján a csápjai hossza elérték a 7 métert.

Óriás kalmár megszigonyozása

1896-ban egy hatalmas tengeri állat maradványait találták meg a Floridai tengerparton. Egy biológus aki a Yale egyetem professzora volt, Addison Verrill meg is vizsgálta a tetemet és a polipok családjá-ba tartozó egyednek határozta meg (60 méter hosszú karokkal). Sajnos mivel a tudóstársadalom nem volt hivatott elfogadni és gúny tárgyát képezte, a felfedezése ezért később meg is változtatta a véleményét... így lett az ismeretlen tetemből végül egy partra mosott ámbráscet.

Addison Verrill és munkatársai a helyszínen 1896.


1957-ben a Smithsonian intézet kutatói ismét elővették a régi szövetmintákat. A vizsgálatok után kimondták, hogy a legközelebb a polipok családjához állhatott az állat. Tehát szegény Addisonnak halála után igazolták az állítását. Ez az eredmény persze nem magyarázat a sok régi történetre ami a Krakent övezi. Maradunk a homályban addig amig fel nem bukkan egy megmásíthatatlan bizonyíték ami igazolhatja a ősi viking mondákat...







Megjegyzések